Cseppben a tenger: a gofri neve

A gofri magyar elnevezése látszólag egyszerű etimológiai kérdés – valójában aki foglalkozni kezd vele, az elmerül a nyelvtudomány számos területének nyúlüregében. A kérdés tisztázásához érinteni kell a magyar hangtörténetet és a szótagfonológiát,  át kell tekinteni a magyar sajtót, és meg kell ismerkedni a magyar nyelvészeti ismeretterjesztés különös figuráival. 

A gofri származásával kapcsolatban a szakirodalom nem foglal határozottan állást: az etimológiai szótárak nem tartalmazzák, és olyan szakcikkről sem tudunk, amely eredetét vizsgálná. Az ismeretterjesztő irodalomban azonban találkozunk olyan állítással, mely szerint a szó lengyel közvetítéssel került a magyarba, azaz lengyel jövevényszóról van szó – ez esetben azonban a szó végén álló i nem epitetikus, hanem a lengyel többes számú alanyeseti végződésnek felel meg.

Amennyiben a szó valóban közvetlenül a franciából származik, mindenképpen sajátos helye van a magyar fonológia struktúrájába adaptált szavak között, hiszen míg a szóvégi obstruens + n vagy obstruens + l kóda epitetikus i-vel való feloldására számos példa van, olyan esetre, melyben a szóvégi obstruens + r kódát hasonlóképpen oldaná fel a magyar, nem találunk egyéb meggyőző példát. A gofri lengyel jövevényszóként is különös, hiszen a magyar nyelv lengyel jövevényszavai leginkább lengyel reáliákat jelölnek.

Az előadásban nemcsak a gofri szó különös útjáról lesz szó, hanem az elnevezés magyarosítási kísérleteiről is, különös tekintettel a legismertebb és legvitatottabb amerikai palacsintára.

A rendezvényhez online az alábbi linken csatlakozhat.